Farnosť Kremnica

Kremnica – jedno z najvýznamnejších miest nielen v rámci Uhorska, ale napokon, malo čo povedať aj celej Európe. I keď sa o Kremnici už veľa popísalo, nie je jednoduché zhrnúť celú jej históriu. Rôzne archeologické nálezy či vykopávky nám dokážu prezradiť veľa o kultúre či zručnosti ľudí, avšak my chceme nahliadnuť trochu hlbšie…

Prv než by sme sa pokúsili, pravda len krátko, opísať cirkevné dejiny Kremnice, vráťme sa k pôvodu samého mesta. Vraj jej vznik, ako i miestnej rímsko-katolíckej cirkvi, kryje hustá hmla. Žiadna povesť, listina či legenda nám neoznamuje ten čas, ktorý by sme s istotou mohli prijať za dobu vzniku miestnej farnosti. Predsa môžeme s veľkou pravdepodobnosťou predpokladať, že jej založenie spadá do doby, keď  v našej vlasti začalo kresťanstvo vystupovať do popredia… A tak roku Pána 1328, 17.novembra, kráľ Karol Róbert právne povýšil Kremnicu na mesto tým, že jej udelil privilégiá a práva. Kremnica bola hlavným, banským, stredovekým, kráľovským mestom v Uhorsku. Rozvíjala sa po všetkých stránkach, či to už bolo remeslo, obchod, cechy, baníctvo. Avšak, zamerajme sa na to, čo rozvíjalo človeka najmä zvnútra – a tým je duchovný život a teda všetko, čo je s tým spojené. Prvým farárom, ktorého spomínajú pápežské desatinné zoznamy z roku 1317, bol Mikuláš. Jestvovanie farára prirodzene predpokladá i jestvovanie kostola. Banské mesto Kremnica si postupne vybudovalo 4 kostoly.  Medzi hradbami to boli 2 krásne kostoly. Najstarší (dnes súčasť opevnenia zámku) je rotundová kaplnka sv. Ondreja. Jeho pôvodné patrocinium sv. Michala treba položiť do čias pred zvýsadnením mesta. Možno veriť zisteniu, že tento kostol bol pôvodne iba kaplnkou do r. 1488, keď bol značne rozšírený. Kostol slúžil komorskému grófovi a jeho suite. Pravdepodobne ťažiari zmenili patrocinium na sv. Katarínu, patrónku baníkov, a pôvodná rotunda sa stala súčasťou opevnenia s titulom kaplnky sv.Ondreja. Druhý kostol Nanebovzatia Panny Márie bol postavený hneď po zvýsadnení Kremnice, teda ešte v prvej polovici 14. stor. Ináč  by slobodne volení farári neboli mali vlastný kostol. Stál uprostred námestia a mal niekoľko kaplniek a oltárov. Avšak, hrozilo mu údajne zrútenie z tektonických príčin na statike múrov, a r. 1880 – 1885 bol zrúcaný z bezpečnostných dôvodov. Pred jeho severným priečelím bol roku 1710 postavený stĺp Najsvätejšej Trojice. Má pripomínať morovú epidémiu, ktorá zúrila v Kremnici a na jej následky zomrelo okolo 3000 duší.  Stál tam do roku 1776, potom bol premiestnený do neďalekej Hornej Vsi, kde stojí dodnes. Avšak roku 1765 sa na zasadnutí mestskej rady predniesol návrh postaviť nový stĺp. Po schválení tejto zmluvy sa do práce pustili dvaja sochári a to Dionýz Stanetti a Martin Vogerle. Reliéfy na stĺpe znázorňujú výjavy zo Starého a Nového zákona. Vysviacka sa konala 5. júna 1772. Tento stĺp k sláve Najsvätejšej Trojice je skutočne výnimočný a svojou výškou druhý najvyšší v Európe. Tretí stredoveký kostol bol postavený za hradbami. Je to  kostol sv. Alžbety, pri ktorom bola  postavená stredoveká nemocnica. S istotou možno tvrdiť, že jeho vznik je ešte zo 14. storočia, lebo stredoveké mesto si ťažko predstaviť bez špitálu / neskoršie iba starobince / a jeho kostola, zvyčajne zasväteného sv. Alžbete. Kostol sv. Alžbety bol odjakživa kostolom chudobných, špitála a Slovákov kremnickej farnosti, ktorých v meste pyšní kremnickí Nemci neradi videli. Špitál bol tak chudobný, že sotva mal peniaze na vydržiavanie chudobných, nie ešte na postavenie ďalšieho kostola. Nie náhodou stojí pri ňom i dnes nemocnica. Posledný kostol sv. Františka z Assisi,  nachádzajúci sa na námestí, postavili františkáni, ktorých po niekoľkých nevydarených pokusoch priviedol do mesta v 1 pol. 17. stor. ostrihomský arcibiskup Juraj Lippay. Tu mali kláštor aj slušnú stredovekú školu.  Ich základným poslaním v Kremnici, resp. ich kláštora, bolo útočisko osôb prahnúcich po duchovnej potrave a ako sa aj zdá miesto, kde môže nájsť azyl každý, koho prenasleduje svetská moc. Ich zánik sa píše do obdobia 2. svet. vojny. Súvisí to so vznikom komunistického režimu, ktorý v snahe oddeliť hierarchiu od veriaceho ľudu roztočil v júni 1949 kolotoč tzv. katolíckej akcie zvanej aj Akcia K (=kláštory). Mnísi boli falošne obvinení z velezrady a z napomáhania imperialistickým mocnostiam v snahe rozvrátiť spoločnosť pracujúceho ľudu, boli zatknutí a internovaní v pracovných táboroch. Kláštor ostal v podstate opustený, aj keď sa v priebehu 30 rokov z časti využíval ako obchod, hudobná škola, či kancelárie súdu. Vďaka pamiatkovému prieskumu a snahám prebudovať objekt na hotel, ktoré boli po revolúcii 1989 zastavené, sa objekt ocitol ponechaný napospas vandalom, ktorí na seba nedali dlho čakať. Rozbitý objekt bol vrátený reštitúciou rehole františkánov a darovacou zmluvou v roku 2002 prevedený do vlastníctva miestnej farnosti. Už z dotácie farára/ 20 mariek ročne/ i dotácií viacerých altárií v 15-16 stor. je zrejmé, že šlo o bohaté a významné mesto i faru.

Dokazovala to aj výstavnosť sakrálnych objektov, najmä zámockého kostola sv. Kataríny a mestského kostola B.P.M. Nanebovzatej. Podčiarkovali to aj dve stavebné dominanty mesta – mestský dom a farská budova. Kultúrna náročnosť mešťanov bola na vysokom stupni. Farári boli volení z domácich prominentov i zo zahraničia.

Okolo roku 1522 sa rozširovalo luteránstvo v banských mestách a katolíci sa dostávali pod tlak. Myšlienka reformovania cirkvi bola stará. Lutherove myšlienky našli najskôr odozvu v oblastiach s nemeckým obyvateľstvom, teda aj v banských mestách, a tým aj v Kremnici. O tomto postupe reformácie svedčia aj mestské cirkevné zákony Kremnice z roku 1530 o správe cirkvi. Zmenšila sa právomoc farára, ktorému volili na výpomoc kazateľov s relatívne veľkými právomocami. Utvárali sa evanjelické cirkevné obce a Turci prenasledovali katolíckych kňazov. V tomto období prebiehali neustále spory medzi katolíkmi a evanjelikmi. Vyvrcholilo to odobratím kostolov katolíkom od roku 1682 a prepichnutím obrazu Najsvätejšej  Panny Márie. Avšak v roku 1709 museli vrátiť všetky kostoly katolíkom, evanjelickí farári mali zakázané vykonávať cirkevné obrady, boli vypovedaní z okolitých dedín. Obyvateľstvo mesta bolo rozmanité. Do r. 1945 žilo v Kremnici, predovšetkým však v okolitých dedinách ako Kunešov, Lúčky, Kopernica, Krahule, alebo Kremnické Bane niekoľko tisíc obyvateľov nemeckej národnosti. Ich predkovia prišli v rámci kolonizácie do tohto regiónu už v stredoveku a venovali sa predovšetkým banskej činnosti. Každodenný život v Kremnici bol určovaný príslušnosťou k Uhorskému kráľovstvu. Spolužitie Slovákov, Nemcov, Maďarov malo priateľský charakter. Avšak dnes v obciach v oblasti Kremnických vrchov už neexistuje nemecký život a kultúra. Veľká časť Nemcov bola po druhej svetovej vojne vysídlená do Nemecka a Rakúska. Kremnica prešla rôznymi obdobiami slávy, bohatstva, ale i straty svojich majetkov.  Stala sa akýmsi útulkom ľudí, túžiacich po odpočinku po životnej práci.  Našťastie zo starej slávy i po zániku baní na drahé kovy zostala ako pamiatka minulosti   prastará mincovňa.

From the history of the parsonage

Kremnica – one of the most important towns no only for Hungary in the past, but, at last, it was wery important for all parts of Europe. There was a lot of information about Kremnica yet, but it isn’t so easy to summarize all about the history of this town. Some archeological finds can tell us a lot of information about culture and hard – working of the people in the past, but, actually, we want to look a bit deeper.

Before we will start to talk about the church history of Kremnica shortly, let ‘s come back to the origin of the town. Fouding of it, and roman- catholic church is covered with a big fog. Any legend does not tell us about the time, about which we can say that, this is the first time of founding the parsonage in the town. But we can probably say that it was the time, when christian gone to the main position in our homeland. And so, anno Domini 1328, 17th day in November, the hungarian king Carl Robert from Anjou made the town from Kremnica, when he has given some privillegian to the town. Kremnica was the main king town in Hungary in the middle-ages, that means the town goes high with all sides of life, for example that was business, craft, mining, guilds… But let’s go to tell something about that, which is forming people especially inside. This is the spiritual life and all things connected with it. The first priest, mentioned in pope decimal documents from 1317, was Nicolas. Beeing of the priest logical means beeing of the church too. Minting town Kremnica step by step built four churches. Between walls it were two beautiful churches. The eldest (today a part of fortification of the castle) is the rothunde chapel of saint Andrew. Its original patrocinium of saint Michael is needed to put into the time before giving privilegian to the town. We can believe that, this church was originally only a chapel, and in 1488 is becoming bigger. The church served for the chambered earl and his company. Probably miners changed the patrocinium on saint Catherine, the pathron of miners, and the original rothunde became a part of the fortification with a title of the chapel of saint Andrew. The second church, Virgin Mary on heaven tooking, was built after the privilegacy of the town, in first half of fourteenth century, because if it was not, the free voting priests could not have their own church. It was standing in the middle of the square, and had some chapels and sacrify olthars. But there was the danger of ruining from tectonical causes on static of the walls, because of that was in years 1880 – 1885 ruined for safety causes. Before its northen frontage was in 1710 built The Plague Column, as a memory of plague epidemy, which furioused in Kremnica and because of that 3000 souls died. It was standing there to 1776, then took place in not far village Horná Ves, and here is standing to nowadays. But in 1765 was on meeting of the town’s parliament declamed an idea to build the new one. After the ratification of this idea there started to work two sculptors: Dionýz Stanetti and Martin Vogerle. Scenes on the column created the parts from The Old and the New Testament. The column cames holly on 5th June 1772. The Column of The most holy Triple is really exceptional and the second highest in Middle Europe.

The third middle – ages church was built behind walls. It is the church of saint Elisabeth next to which was built the middle ages hospital. Surrelly we can say that, it was created in the fourteenth century, because the middle ages town is hard to imagine without the hospital. The church of saint Elisabeth was allways the church of poors, hospital, and Slovaks of cremnician parsonage, who proud cremnician Germans did not see wery like. The hospital was very poor, so because of that it had no money for holding on poors and for building another church. It is not a chance, the hospital is standing next to the church to nowadays.

The last, church of saint Francis from Assisi, which is standing on the square was built by the cremnician franciscans.witch after some not successfully tries were invited by bishop fron Ostrihom, George Lippay in first half of the seventeenth century. There were monastery and polite middle ages school. Basical mission of their monastery was giving the shelter for each person who is looking for the spiritual food, and the place, where can find azyl each person who was persecuted by the worldly power too. Their extinction was puting into the time of the Second World War. It is connected with the creation of the communist regime, which want to separate the hierarchy from the believing people, so the regime organized catholician action called „Action K“ (it means closters) in June 1949. Monks were false frame from the high treason and from helping to imperialistic powers in the endeavour to ruin the society of working people, were arrested and interned in working gulags. The monastery staid leaving, only in 30 years it served as the shop, music school or rooms of the justice in part. Thanks to the sights investigation and endeavours to do the hotel from this building, which were stopped in 1989 after the revolution the object staid in the hand of vandals keeping. The ruined object was giving back to franciscans in restitution, and in 2002 was with the donor document gave to the owning of our parsonage.

From dotacion for the priest (20 marks for year) and another dotacions in 15 – 16 century is cleary, that Kremnica was very rich and important town and parsonage too. There were built a lot of sacral object, at the first place the church of saint Catherine in the castle, and town church Virgin Mary on heaven tooking, the same as two architectonical dominants of the town – The Town Hall and the building of the parsonage. Need of culture for citizens was on very high stand. The priests was choosen from home prominents and from abroad too.

Above 1522 the lutherany came bigger and the catholics gone to a press in mining towns. The idea to reform the church was old. Luther’s ideas foud donation at first in areas with german speaking people, also in mining towns, and because of that in Kremnica too. About this coming of reformation we can read in the town church rules of Kremnica from 1530. Power of priest to who voted other priests with relative big power for help, came down. There were created a lutheran church groups and the Turkish persecuted catholic priests. In this time there were a lot of disputs among the catholics and the lutherans. It culminated with tooking out churches from catholics, in 1682, and the picture of The most Holy Virgin Mary was destroyed. But in 1709 the lutherans have to give the churches back to catholics, pastors cannot doing the church ceremonies and they are sending out from the town.

There lived diferent people in Kremnica. To 1945 lived here, but at the first place in sourrounded willages like Kunešov, Lúčky, Kopernica, Krahule or Kremnické Bane some thousands of German people. The first German came to this region because of colonisation, and they were interested in the mining. Daily life in Kremnica was depended on connection to Hungary kingdom. Living Slovaks, German, Hungarian together was very friendly, and the town was like created for the people who want to work hard. But there is not a lot of Germans now in Kremnica, because after The Second World War they came back to Austria or Germany. Kremnica was poor, or fortune too. And, fortunelly, from old fortune times there is not stay only the old Mint as a memory.

Aus der Historie Pfarre Gemeinde

Die Stadt Kremnitz- wahr eine der wichtigsten Städte nicht nur in Ungarn aber auch in ganz Europa. Es ist nicht leicht über die Geschichte Kremnitz schreiben weil sind viele Bücher und Annalen in die Biliothek und auch in Archiv auf Kremnitz anschauen. Die archäologische Funde und Ausgrabungen kann verraten viel über diesen Zeitraum und die Kulur der Menschen. Bevor wir vesuchen Kirchengeschichte Kremnitz Beschreiben,nur eine kurze Zeit, gehen wir zurück zum Ursprung der Stadt. Auch ihrer Entstehung als die römisch-katholische Kirche deckt ein dichter Nebel. Keine Uhrkunde oder Ruf,sagt uns nicht über die Entstehung einer lokalen Pfarregemeinde. Wir können davon ausgehen dass seine Einrichtung mit einer Periode zuzamenfählt, als das Christentum begann in uns entsteht. Im Jahr 1328, 17.November König Robert gewährt Kremnitz Stadt Privilegien und Rechte. Kremnitz, war das wichtigste mittelalterliche königliche Stadt in Ungarn. Kremnica war eine Stadt in verschiedenen Berufen, Handel, Münzwesen, Bergbau, werden entwickelt. Der erste Pfarrer, wurde Nikolaus die Papst Listen erwähnen aus dem Jahr 1317. Ankunft der Pfarrer die Kirche begann zu existieren. In der Bergbaustadt Kremnitz schrittweise aufgebaut vier Kirchen. Zwei Kirchen waren zwischen die Stadt Mauern. Die älteste Kirche (heute ist Teil der Befestigunganlagen der Burg) ist die Kappele der heilige Ondrej.

Seine urspündliche Patrozinium der heilige Michael ist die Zeit vor Gründung der Stadt. Diese Kirche war nur eine Kapelle bis Jahr 1488 dann war erweitert. Die Kirche diente nur für den Grafen und seine Gäste. Die Bergleute geändert die Patrozienium fon der Michael auf die heilige Katarina. Sie war die Schutzpatronin der Bergleute,und die Kapelle der heilige Ondrej ist jetzt Teil der Burgbefestigungen. Die zweite Kirche war geheiligt der Maria Himellfarhrt. Die Kirche war gebaut in ersten Hälfte 14. Jahrhunderts, sofort nach dem die Kremnitz bekommt die Stadtprivilegien. Danach haben die Pfarrers keine eigene Kirche wenn die Stadt Kremnitz bekommt nicht die Stadt Privilegien. Die Kirche war in der Mittel der Stadtplatz. Die Kirche hatte mehrere Kapellen und Altärre. Kirche drohte aus tektonischen Uhrsachen für Statik Mauern Einsturtz. In den Jahren 1880-85 war die Kirche aus der Sicherheitsgründen abgestürzt. Im Jahre 1710 wurde die Pestsäule der Heiligen Dreifaltigkeit errichtet. Die Pestsäule zum Gedenken an die Pest Epidemie in Kremnitz gebaut. Wehrend der Pest Epidemie gestorbt 3000 Leute.Er stant dort bis Jahr 1776, dann wurde versetzt. Petzäule befindet sich jetzt im Dorf Horná Ves welche liegt fon Kremnitz 3 Kilometer. Im Jahr 1765 in der Stadtrat Zitzung war ein Vorschlag zu einer neuen Pestzäule bauen. Die neue Petzäule gebauen zwei Bildhauer, Dionýz Stanetti und Martin Vogerle. Reliefs an der Säule zeigen die Szenen aus dem Alten und Neuen Testaments. Die Petzäule war geweihnt in 5. Juni 1772. Dieser Petzäule zur Ehre der Heiligen Dreifeltigkeit ist einzigartig mit seiner Höhe, mit seiner Höhe ist zweihöchste in Europa. Die dritte mittelalterliche Kirche wurde in den Mauern gebaut. Das ist Kirche der Heiligen Elizabeth, bei welche war gebaut mittelalterliche Krankenhaus. Seine Entsetung ist noch von 14.Jahrhundert, weil jede mittelalterliche Stadt dat seinen Hospital, später war das Hospitz. Der Kirche ist gewaihnt der Heiliger Alžbeta. Kirche der heilige Alžbeta war immer nur für Armen Leute und für die Hospitz Leute. Diese armen Leute die Stolzer Deutzcher fon Kremnitz gerne nicht sehen in Stadt. Spital war so arm, dass kaum Geld hatten für die Führung der Armen und nicht noch zu Neuen anderen Kirche gebauen. Nicht zufällig steht die Kirche bis heute bei der Krankenhaus. Der Letzte Kirche der heiliche Franciskus von Assisi, welche ist bis jetzt in der Stadtplatz. Dieser Kirche hat gebaut der Franziskaner. Die sich nach mehreren erfolglosen Versuchen der Stadt in 17. Jahrhundert Brachte sie hier, Erzbischof von Esztergom Juraj Lippay. Hier waren sie die mittelalterliche Kloster und Schule. Ihre hauptaufgare in Kremnitz und in Kloster war, Zukunft von Leute welche volen sie die Franziskaner verfollgt und auch Azyl Platz für Leute welcher der Heilirer Macht gelegt. Ihre Untergang sreiben sich bis der 2. Weltkrieg. Ist das Entstehung des kommunistischen Regimes, um die Glaubigen aus die Hierarchii der Menschen trennen begann im Juni 1949 gewaltsam zu beseitigung Kloster. Dieser Akcion heisst auch wie Akcion K ( K-kloster). Die Mönche wurden fälschlicherweise des Landeswerats und Unterstützung der imperialistischen Mächte in einem Versuch, das Unternehmen arbeitenden Menschen verhaftet und interniert wurden in Arbeitslager zu untergraben zu haben. Das Kloster bleib im Wesentlichen aufgegeben, obwohl über 30 Jahren auch Handels, Musik Schule und Kanzler der Gericht waren dort. Der Kloster vollen auf Hotels gebaut, aber in Jahr 1989 nach der Revolucion wurden die arbeitten auf der Kloster gestopt. Der Kloster Verfallen und Diende nur für Vandalen und Obdachlose. Brockener Franziskanerkloster wurde zu einer Schenkungsurkunde wurde im Jahr 2002 auf die lokale Gemeinde übertragene Eingentum zurückgegeben.Die Subventionen für Pfarer, 20 mark pro Jahr aus verschiedener Subventionen fon 15-16 Jahrhunderten, ist es klar dass war eine reiche und bedeutende Stadt und Pfarei. Kann man das sehen auch auf der Kirche Catharine welche war Schlosskirche und städtischen Kirche Jungfrau Maria Himmelfährt. Betonend dass auch zwei Stadtbaudominanten wie, Stadthaus und Pfarrhaus. Kulturelle Städter war auf hohen Niveau. Pfarer war nicht nur gestimmt Kremnitzer Städter aber auch aus dem Ausland. In Jahren 1522 ersteckt die Lutheranische filozofie auch in der Bergstädte und Katholiken stehen unter Druck behandelt. Die Idee einer Reform der Kirche war alt. Luthers Ideen fanden bald Antwort in Gebieten mit deutschen Bevölkerung, und damit auch in Kremnitz als Bergstädte. Um dieser Kirche Reformation schrieb die städtische Kremnitz Gezetze von Jahr 1530. Bericht über die Kirche. Reduziert sie die Pfarrer Leistung und zu helfen kommen die Pastoren mit relativ grossen Vollmachten. Einrichtung der Evangelischen Kirchengemeinde und die Türken vefolgten di Katholischen Pferrer. Während dieser Zeit waren noch Streitigkeiten zwischen Katholiken und Protestanten. Das alles beendet in Jahr 1682 bestechten das Bild der Heiligen Jungfrau Marie und entfernen der katholische Kirche. Aber im jahr 1709 mussten alle katholische Kirche züruckzahlen, evangelischen Pastoren mehr nicht die Zeremonie machen und wurden aus den umliegenden Dörftern vertrieben. Die Bewölkerung der Stadt war vielfältig. Bis Jahr 1945 lebten in Kremnitz vor allem in den umliegenden Dörfern als, Kuneschau, Deutsche Litta, Honneshau, Blaufus oder Johanesberg, mehrere tausend Einwohner mit der deutchche Nationalität. Deutschen kamen hier in der Kolonisation des Mittelalters und hat vor allem Bergbau Gewidmet. Das tägliche Leben in der Kremnitz war Gerichtsbarkeit des Ungarn Königreichs. Zuzammenwohnen Slovaken, Detsche, Ungarn haben ein freundliches Wessen. Heute in der Dorfern bei Stadt Kremnitz existiert nicht Deutschelebensweise und Kultur. Ein grosser Teil der Deutschen nach dem Zweiten Weltkrieg nach Deutschland und Ostereich vertrieben war. Kremnitz hatte verschiedene Perioden der Herrlichkeit, Wohlstand, sondern auch den Verlust ihrer Vermögenswerte. Er hat sich eine Art Zuflucht der Menschen die Sehnsucht nach Rest des Lebens nach der Arbeit. Und zum Glück ist der Alte Glanz auch nach beendigung des Bergbaus für Teuerenmetalle nicht als ein Denkmal Vergangenheit nicht nur alte Münzen.

Történelem

Körmöcbánya nem csak a nagy Magyarország egyik legfontosabb városa volt, de végeredményben jelentős volt egész Európában. Bár a városról már sokan sokat megírtak, nehéz néhány mondatba összefoglalni egész történelmét. A korabeli életről, vagy az emberek kézügyességéről a régészeti leletek vagy különböző ásatások eredményei sokat elárulnak, de mi mélyebbre szeretnénk nézni…

Mielőtt akárcsak röviden foglalkoznánk Körmöcbánya egyházi történelmével, nézzük meg a város keletkezését. A város és a helyi katolikus egyház alapítása tulajdonképpen homályban vész el. A helyi plébánia alapításának biztonsággal elfogadható időpontjáról sem mondák, legendák, sem okmányok nem szólnak, mégis nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy alapítása egybeesik azzal az idővel, amikor hazánkban előtérbe került a keresztény vallás.

Úgy történt, hogy 1328. november 17-én Róbert Károly király városi jogokkal és kiváltságokkal ruházta fel a várost.

A középkori Magyarországon Körmöcbánya volt a legfontosabb királyi bányaváros. Minden területen, akár kézműiparát, kereskedelmét, céheit nézzük, gyorsan fejlődött. De nézzük meg azt a belső erőt, amely hajtja az embert, azaz a lelki életét és mindent, ami azzal összefügg. A legelső plébános, Miklós nevét az 1317. évi pápai tizedek okmányában találjuk. A plébános létezése feltételezi, hogy létezett templom is.

Körmöcbányán egymás után összesen négy templom épült. A város falai között két gyönyörű templomot építettek. A városi erődítmény része a legrégebbi, a kör alaprajzú Szent András kápolna. Eredeti felszentelését Szent Mihály tiszteletére a város kiváltságlevelének keltezése előtti időkre kell tenni. Elhihető az a megállapítás, hogy 1488-ig csak kápolna volt, amikor is jelentős bővítésére került sor. A templom a kamaragrófnak és kíséretének szolgált. Védőszentjének megváltoztatását Szent Katalinra valószínűleg a bányászok tették meg. Az eredeti rotunda, mint városi erődítmény része, Szent András kápolna ranggal maradt meg.

A Szűz Mária Mennybevitele templom a város második temploma hamarosan a városi kiváltságok elnyerése után épülhetett, tehát a XIV. század első felében. Hiszen a szabadon választott plébánosoknak kellett hogy legyen saját templomuk. A főtéren állt és több oltára és kápolnája volt.

Állítólag a földkéreg mozgásából adódóan statikailag megsérült és biztonsági okokból 1880-1885 között lebontották.

A templom északi homlokzata előtt 1710-ben Szent Háromság szobrot építettek a pestisjárvány elvonulása emlékére, amelynek 3000 városi lakos esett áldozatul. A szobor 1776 állt ott, aztán átkerült és a mai napig Horná Ves faluban (Felsőtóti, németül Windischdorf) áll. A városi tanács gyűlése elé 1765-ben egy új pestisoszlop építésének terve került. A szerződések megkötése után két szobrász Stanetti Dénes és Vogerle Márton kezdték el munkájukat. A megépült oszlop domborművei az Ó- és Új Szövetség jeleneteit ábrázolják. Felszentelésére 1772-ben került sor. A Szent Háromság dicsőségére épített oszlop igazán rendkívüli, magasságát tekintve második Európában.

A harmadik templomot Körmöcbányán a város falain kívül építették. Ez az Árpád-házi Szent Erzsébet templom. Mellé középkori kórházat emeltek. Biztonsággal állíthatjuk, hogy megépítésére még a XIV. században került sor. Ugyanis egy középkori város nehezen képzelhető el kórház nélkül (később csak szegényház) és kórháztemplom nélkül, melyet általában Szent Erzsébetnek szenteltek. Szent Erzsébet templom mindig az ispotály szegényeit és a plébánia szlovák szegény lakosait szolgálta, akiket a városban nem szerettek látni a büszke Németek. Az ispotály olyan szegény volt, hogy a szegények ellátására is alig volt pénze, nemhogy még új templom építésére maradt volna. Nem véletlen, hogy még ma is ott áll mellette a kórház.

Időrendi sorrendben utolsóként a főtéren álló Assisi Szent Ferenc templomot építették a ferences szerzetesek. Többszöri sikertelen próbálkozás után a XVII. század első felében Lippay György esztergomi érsek segítségével telepedtek itt le. Itt építettek kolostort és egy rendes iskolát. Küldetésüknek tekintették, hogy lelki táplálékot nyújtsanak az arra szomjazóknak és menedéket adjanak azoknak, akiket üldöz a világi hatalom. Feloszlatásuk a II. világháború után történt. Ez a kommunista rendszer hatalomra kerülésével függ össze, amely el akarta távolítani az egyházat a hívő néptől és 1948 júniusában úgynevezett „K” (kolostorok) akciót hajtott végre. Hazaárulással és segítségnyújtással az imperialista hatalmaknak valamint a dolgozó nép társadalmának szétzilálásával hamis vádak alapján, a szerzeteseket letartóztatták és különböző munkatáborokba hurcolták. A kolostor épülete üresen maradt és falai között a következő 30 év alatt boltok, zeneiskola és bírósági irodák voltak. A műemlékvédelmi hivatal vizsgálatai és tervei, hogy az épületet szállodának alakítsák át, az 1989 forradalmat követően megszakadtak, a kolostor sorsára maradt és nemsokára megjelentek a vandálok. A ferences rend kárpótlási eljárásban visszakapta a kolostort, amelyet aztán 2002-ben ajándékozó szerződéssel átadták a helyi plébániának.

Az egykori plébánosi járandóságból (évi 20 márka) a XV-XVI. században egyértelműen látszik, hogy egy fontos és gazdag városról van szó. Az egyházi épületek gazdagsága, főleg a Szent Katalin vártemplom és a Szűz Mária Mennybevétele városi templom látványossága, is azt bizonyítja. Plébánosnak hazai előkelőségeket de külföldieket is választottak. Amikor 1522 után egyre jobban terjedt a reformáció a katolikusokra nyomás nehezedett. Az egyház megreformálásának gondolata nem volt új és Luther tanai főleg a németek lakta területeken hódítottak teret, tehát a bányavárosokban, így Körmöcbányán is. Körmöcbánya városi egyháztörvények 1530-ból tanúskodnak a reformáció terjedéséről. Megnyirbálták a plébános jogkörét, segítségképpen hozzárendeltek viszonylag nagy jogkörrel bíró prédikátorokat.

Evangélikus egyházközségek alakultak és a törökök is üldözték a katolikus papokat. Ebben az időszakban állandó viszályok voltak a katolikusok és az evangélikusok között. Az ellentétek 1682-ben csúcsosodtak ki, amikor elvették a katolikusoktól templomaikat és átszúrták Szűz Mária képét. De már 1709-ben vissza kellett adni az összes templomot a katolikusoknak, akik az evangélikus lelkészeknek megtiltották működésüket és kitiltották őket a környékbeli falvakból.

A város lakossága sokféle volt. Főleg a környékbeli falvakban mint Kunešov (Konosó), Lúčky (Jánosrét), Kopernica (Kapronca), Krahule (Kékelő), vagy Kremnické Bane (Jánoshegy) 1945-ig több ezer német nemzetiségű lakos élt. Őseik már a középkorban a gyarmatosítás keretében telepedtek itt le és elsősorban bányászattal foglalkoztak. Mindennapi életüket a Magyar Királysághoz való hovatartozásukat határozta meg. A szlovákok, németek és magyarok barátságban éltek itt. A német élet és kultúra ma már nem létezik a körmöci hegyek között. A németek túlnyomó részét a II. világháború után kitoloncolták Németországba és Ausztriába.

Körmöcbánya városa különböző korszakokat él át, dicsőséget, gazdagságot, de vagyona elvesztését is. Mára egyfajta meghitt hely lett belőle, ahová az emberek pihenni jönnek….

Miután az arany bányászása megszűnt, a dicsőséges idők emlékét az ősrégi pénzverde őrzi.